Új Germán Medicina, fogszuvasodás?
természetesen a fogszuvasodás is az Új Germán Medicinához (GNM) tartozik.
A fogszuvasodásnál, csontoknál gondoljunk azért arra az alapelvre, hogy ameddig tartott a konfliktus alatti állapot, a megoldás után hasonló ideig fog tartani a regenerálódás is. A fogak esetében sokszor bizony ezt nem könnyú kivárni. :-(
Részlet
Giorgio Mambretti és Jean Séraphin: Orvostudomány a feje tetején c. könyvéből, a 112-113. oldal.
FOGSZUVASODÁS
Vannak gyerekek, akiknek már tízévesen tele van a szájuk tömé-
sekkel. A fogorvos becsületesen elvégezte a rábízott munkát, a
csúnya fogszuvasodás okozta lyukakat higany (amalgám) ötvö-
zetekkel betömte. Egyre terjednek az újabb és drágább techno-
lógiák, de többségünknek még ma is van ilyen nehézfém-elegy a
szájában. A higanyt a szervezetünk viszont gyakran csak nagyon
nehezen viseli el, és idővel különböző problémákat is okoz. A
fogszuvasodásnál sincs másról szó, mint egy sejtfelszívódásról, és
ha az ember képes volna a konfliktus kiheverése utáni önhelyreál-
lítás gyulladásokkal és fájdalmakkal járó időszakában is kitartani,
a fogszuvasodássújtotta fog rövid idő múlva ismét rendbe jönne.
Hogy egészséges fogainkat megtartsuk, nagyon fontos, hogy
megértsük a kiváltó heves érzelmi megrázkódtatást (traumát).
Az Uj Orvostudomány mindenekelőtt megelőző orvostudomány.
Foglalkozni akarunk még a fogzománccal, a fogaink legkülső
rétegével, ami a rágással járó kopás ellen véd, akárcsak a dentin,
a fogzománc alatti réteg, melynek a fog a formáját köszönheti
A bernáthegyi és a tacskó
Számtalan kutyafajta létezik. Ha szeretik őket, akkor mindig barátságosak, kedvesek s vidámak. Ha a kutyák találkoznak egymással, és szimpatikusnak találják egymást, vinnyogásszerű hangot hallatnak, és farkukat vidáman csóválva, körbeszaglásszák egymást. Ha éppen nem vágynak társaságra, és nincs kedvük barátkozni, ugatnak, morognak, esetleg fogaikat vicsorítják. Egy bernáthegyi és egy tacskó, akiket nem szeretgettek kölyökkorukban, nagyon félnek mindentől, mindketten utálják az idegeneket. Még egymást is. Ha találkoznak, és meglátják egymást, morognak, átmennek az út másik oldalára, és vicsorognak egymásra. A tacskó legszívesebben beleharapna ebbe az óriási állatba, de hát olyan kicsi, nem teheti meg. Úgy érzi, ez egyszerűen lehetetlen számára.
Hű, mit megadna a bernáthegyi azért, ha ezt a vakarcsot egy harapással lenyelhetné, de hát ő meg jóval nagyobb, meg hát annyira nem is éhes. Ezért uralkodik magán. A tacskó így morgolódik magában: „Nagyszájú szőrmók! Legszívesebben beleharapnék, de nem tehetem meg, túl kicsi vagyok, túl gyenge, nem vagyok képes rá!" - Ez egy testi feltételekből adódó megalázottsági, önértékelési vagy kisebbrendűségi konfliktust eredményez, ami csontsejtelhaláshoz vezet azon a ponton, ahol a harapás - ösztönök, indulatok levezetése - nem lehetséges, vagyis a fogakon: ezért lyukak keletkeznek a fogán. Ezzel szemben a bernáthegyi belül így bosszankodik: „Kis feleselős vakarcs, jobb is, ha hallgatsz...!
Ej, de szívesen móresre tanítanálak, megtanítanám neked, hogyan kell jól viselkedni.../ Ötször akkora vagyok, mint te, és ha megtudná a többi kutyacimborám, hogy lealacsonyodtam hozzád, még a végén kiközösítenének...!" - és egy erkölcsi töltetű önmegalázási konfliktust él át, ami együtt jár a fogzománc sejtfelszívódásával, tehát a fogszuvasodással, amit mi tudatlanságunkban a mikrobák tevékenységének tulajdonítunk.
A gyerekek az iskolában a tacskó helyzetében vannak, mialatt a
tanár ill. tanárnő, később pedig a főnök vagy más felettes a bernát-
hegyi szerepét ölti magára, aki általában a - kutyákkal ellentétben
- nem fogja vissza magát. Erősebb lévén, ő tartja fenn a rendet,
és közli a tennivalókat. Ő parancsol, mindenki engedelmeskedik
neki. Ebben a szerepjátékban természetesen mindig alul marad a
gyermek, és ha ő ezt valamelyest a szívére veszi, negatív érzelmei
beindítják a folyamatot. A gyerek szívesen törlesztene a tanárnak,
de hát olyan kicsi, ráadásul büntetik az engedetlenséget. Hamar
belevésik az agyába, hogy: „Nekem itt nincs semmi beleszólásom,
én is csak egy vagyok a sok kicsi közül, másnak se lehet, nekem se.
Nincs más választásom, bele kell törődnöm az elfogadhatatlanba,
és engedelmeskednem kell!" - Ha ez sem elég, erővel mutatják
meg neki, hogyan viselkedik egy jó gyerek. Az így létrehozott
konfliktus a fogain válik szemmel láthatóvá. Éreztetik vele, hogy
nem egyenlő a tanárral, és semmilyen körülmények között sem
lehet több vagy jobb. Ha tudatosan, vagy nem tudatosan elhiszi
ezt, természetesen belső indulatai, érzelmei saját önértékelését ron-
gálják, hiszen már a legkeményebb részével, a fogával sem képes
megoldani a konfliktust. Az agy érzékeli a megoldhatatlannak
tűnő konfliktus elviselhetetlen feszültségét, és az érzelmi töltésből
energiát nyerve sejtfelszívódást hajt végre ott, ahol a harapás nem
lehetséges. Ám ha szeretnénk ezt tudatosan elkerülni, egy alma is
rendkívül hatásos lehet, mert képviseli a „tanár-bernáthegyit", és
gyermekünk használhatja a fogait, ami gyors javuláshoz vezethet.
Reméljük, a fogorvosok ezért nem fognak haragudni ránk. Ugy
tűnik, egyelőre egyáltalán nincsenek híján a munkának...