Könyvek

Kedves Gábor, nagyon örülök, hogy tetszenek Neked Yourcenar regényei. Megnéztem a "Google"ban, hogy mi van müveiböl magyarra leforditva. Látom. hogy az "Ouevre en Noir" mint "Opus nigrum" kapható magyar olvasók részére. Ez egy rém érdekes történelmi regény ami a XVi. században játszódik. A hõse "Zeno" egy orvos,alkemista reneszánsz természet filozófus akit a végén halálba üldöznek. Ismered ezt a regenyt? Ha nem, olvasd el okvetlenül.

Különös, épp ma beszélgettünk Thomas Mann-rol egy baràtnömmel, a Tonio Kröger kapcsàn. A Mario és a varàzslo-t még sosem olvastam, szeretnék dühömben sirni! Jo érzés lehet, tombolni, toporzékolni. Föleg egy könyvtöl. Nagyon különbözö kaliberekröl van itt szo. Mint volt könyvkritikus és olvaso, mondhatom, nem lehet egy kalap alà tenni Thomas Mann-t és még a Yourcenar-t sem, pedig egy nagyon-nagyon jo iro, csodàlatos stilussal. S aztàn jönnek nevek, mint Stephen King, akit amugy nagyra becsülök, de màs müfaj, viszont jelen van képzeletünkben ha màshogy nem, a mozin keresztül (Misery, Shining, etc.). Ezàltal elengedhetetlen. Hadd legyenek komoly fenntartàsaim P. Coehlo-val. Baràtnöim kölcsönadtàk, én is elolvastam, de nem irodalom (ami még nem lenne nagy baj), és sajnos, amit mond, amit igér, az nem igaz. Különben az alkimista történet egy régi monda vagy népmese, nem ö talàlta ki (az se baj). A baj az, hogy a dolgok nem olyan egyszerüek, "személyes legenda" meg ilyenek, s akkor megtalàljuk a kincset. Baràtnöim, akik kölcsönadtàk, ujra és ujra màshol keresik, boldogtalanok, Coelho becsapta öket.

A propos irodalom, most olvastam az internetten amit Kundera legujabb könyvében nagyon velõsen a regenyrõl ír A francia szövegbõl forditom ezt nagyon gyatrán magyarra

Az egyetlen dolog ami megmarad nekünk az elkerülhetetlen vereséggel szemben ami az élet az hogy megpróbáljuk megérteni. Ez a törekvés a regény müvészetének a raison d'être je.

Itt az eredeti francia idézet.Biztos akad valaki aki ezt jobban le tudja forditani mint én".(Fogalmam sincs hogy mi a raison d'être magyarül).

'La seule chose qui nous reste, face à cette inéluctable défaite qu'on appelle la vie est d'essayer de la comprendre. C'est là la raison d'être de l'art du roman'.

Pedig nagyon ovatosan akartam fogalmazni, senki izlését sem sérteni. Olavsmàny és irodalom között mégis van különbség, a jo olvasmàny nem feltétlenül jo irodalom és vice versa. A megfilmesitésekröl az a véleményem, hogy jo forgatokönyv és nem jo könyv kell hozzà. Alig van néhàny példa, ahol a film és a regény is remekmü. De van! En nagyon szeretem Visconti-t, igy a Halàl Velencében filmet is, de nem ez a példàm, hanem a Pàrduc. Guiseppe Tomasi di Lampedusa regényét egészen kiemelkedö münek tekintem, de Visconti filmje is remekmü, és nem a kettö összehasonlitàsàban, hanem mindkettö a sajàt eszközeivel, a szöveg dussàga, nyelvi és gondolati szépsége és a film bomlo pompàja. Folytatàs a következö üzenetben, hogy ne legyek tul hosszu és unalmas.

Ellenpéldàk. Kubrick, akit szintén nagyon nagyra tartok. De Nabokov Lolitàja és a Kubrick-film és és föld! Meg sem közeliti, ugy értem, nem forditotta le a sajàt eszközeire. Utolso filmje (bàr lehet, hogy Tom Cruise bejezte be), az Eyes Wide Shut, messze nem ér fel a Schnitzler novellàval. Néha a film ezerszeresen fölülmulja irodalmi (?) eredetijét, erre kedvenc Hitchcock filmem, Vertigo a példa, elég közepes francia krimi a kiindulopont. A sci-fi terén az orosz Solaris vàltozat meghaladja erejében a különben nagyon szép regényt, a Ridley Scott-féle Blade Runner pedig jobb és tisztàbb mint a Philip K. Dick elbeszélése. Legalàbbis szerintem!

Sziasztok nerég kezembe akadt Sütő Andrástól pár dráma...Mindegyiket ajánlom de legfőképp az Egy lócsiszár virágvasárnapja c. drámát egy max 2 óra alatt elolvasható és nagyon jó...Azt hiszem kapcsolodik az elmult év politikai eseményeihez...A művet nem ajánlom azoknak akik nagyon lány regényeket olvasnak vagy tündérmeséket...és csak azoknak ajánlom akiket egy picit is érdekel a politika...A társadalmi helyzet....Jó olvasást

Persze, hogy az izlés ott van mindenkiben, de azért lehet az izlést vátoztatni, ha az ember igazán meg akar uj müvekkel ismerkedni Lehet például bizonyos festményeket utálni,de azért er eltudja az emberer legalább ismerni ezeknek a müveknek esztétikai értéket,mégha nenm is szereti öket,.

Elnézést kérek a nehézkés mondatokért. Nagyon nehéz ezt nekem magyarul kifejezni. Sajnos nagyon elszoktam itt Kanadában anyanyelvemtõl

Mint kritikus, a sajàt izlés ellen is kell tudni olvasni.

Pont errõl irtam. zutty, amikor az izlés subjektiv önhatalmát bíráltam ami nem engedi meg hogy uj szemszögböl tekintsünk különbözö nekünk "idegen" müveket.

Én például undorodok Francis Bacon sok festményétõl de azért mégis nagyrabecsülöm öt mint müvészt Külölnleges élmény volt nekem az a nagy kiállitás amit képeiról láttam a Centre Pompidouban tiz év elött

Különleges, nem igen kellemes, de elgondoztató könyvet olvasok egy nevezetes sebész professzor tollábol. A cime "How We Die.Reflections on Life's Final Chapter" ("Hogyan halunk meg.Gondolatok az élet utolsó fejezetérõl".Sherwin B. Nuland komolyan veszi a halált nemcsak annyira mint szakértõ hanem szintén mint gondolkodó ember aki a test kimulásáról elmelkedik. Sherwin szerint be kell látnunk, hogy életünk mennyire megvan határolva. Ez a könyv az elkerülhetetlen, a megsemmisüléshez vezetõ kóros állapotok kalauza..Különösen az öregség által okozott betegségekrõl vannak ennek a kitünöen író sebésznek nagyon érdekes és emberséges gondolatai. Ellentmond azoknak az orvosoknak akik egy teljesen legyengült öreg embert akarnak a halál felé vezetõ betegségtõl minden áron megmenteni.

Bármilyen félelmetes a halál gondolata, ezt a könyvet mindenkined ajánlom
aki szembe akar nézni azokkal a lehetöségekkel amig leginkább vezetnek az elmúláshoz

Szervusz Erwin!
Végre!Örülök, hogy vannak mostmár orvosok akik így gondolkodnak.
Azt gondolom, hogy nem csak az időskori betegségeknél kellene így eljárniuk, hanem bizonyos fajta - menthetetlen - fiatalabb betegekkel kapcsolatban is /akiket pld már csak gépek tartanak életben, mostanában is nagy vihart kavart egy ilyen eset, bejárta a világsajtót :-(/
Talán ez a könyv valamilyen szinten "Felkésziti" az embereket a "halál"-mint földi életünk utolsó pillanataira.

Nem tudod véletlenül magyar fordításban kapható?

Krisz

Igazad van ,fájosmancsú, ezt az orvosi humanitást ilyen menthetetlen fiatalabb embereknél is kéne alkalmazni.Biztos vagyok, hogy Nuland emberiessé ge fiatalabb menthetetlen betegekre is is kiterjed

Nem tudod véletlenül magyar fordításban kapható?

Utánanéztem megvan a könyv magyarúl is. Megrendelheted a Fokusz online -nál (Sherwin B Nuland "Hogyan halunk meg. Gondolatok az élet utolsó fejezetérõl Talentum kiadó.)

Örülök, hogy ezt a kitünö könyvet azok is olvashatják akik nem tudnak angolúl.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD vAlign=top align=left width=80>

</TD><TD width=20>

</TD><TD width="100%">MESE VACKORRÓL, EGY PISZE KÖLYÖKMACKÓRÓL
KORMOS ISTVÁN Megismerünk egy pisze kölyökmackót, aki mindig elcsavargott az erdőn; Vackor elindul az óvodába; Vackor az óvodába érkezik; Vackor bemutatkozik a gyerekeknek; Vackor megmondja, hogy nem szereti a mézet; Vackor elalszik; Betörik Vackor orra; Vackor honvágyat érez; Vackor megtanul játszani; Egy mulatságos tornaóra, amikor végre mászhatott Vackor; Vackor első napossága; Doktor Schindler Frigyes és Vackor beszélgetése; Fölkerekedik az óvoda; Vackor fürdik a Balatonban; Vackor medvést játszik; Vackor levelet írat haza; Hazatérés a Balatonról; Vackor születésnapja, amikor végre megszereti a mézet; Mesék napja az óvodában; Vackor elbúcsúzik az óvodától, és iskolába megy.
Hallgasd meg a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban a Vackor isolába megy fejezeteit!

</TD></TR></TBODY></TABLE>

Karinthy Frigyes: Így írtok ti

<TABLE height="100%" cellSpacing=0 cellPadding=10 width="100%" border=0><TBODY><TR><TD>
Ezzel a kötetével Karinthy új műfajt teremtett, amelyet ő maga irodalmi karikatúrának nevezett. Az egyes, paródiaszerű írások nem csupán a mű stiláris sajátosságait veszik célba, hanem az írók egész munkásságáról, alkotómechanizmusuk szerkezetéről, értékükről, az irodalmi életben elfoglalt helyükről festenek kíméletlenül őszinte, mindig szellemes és rendszerint találó képet. Ez a könyv Karinthy mindmáig legnépszerűbb kötete. Már első megjelenésekor túlszárnyalta olvasottságában azokat az írókat, akiket művében parodizált, persziflált. (Sokan e művéből vélték megismerhetni Adyt, Babitsot, Kosztolányit stb., ma sokan csak Karinthynak köszönhetően tudnak valamit Szabolcska Mihályról, Pósa Lajosról, Pekár Gyuláról és társaikról.) Szerepelnek benne a főhősök, a Nyugat első nemzedékének nagyjai, valamint az ellenlábasok, a kor legavittabb konzervatívjai, ugyanakkor kitekint a klasszikusokra (pl. Petőfi, Mikszáth), de a világirodalomra is (Zola, Wilde, Rostand stb.).
Karinthy nem a különösebben gazdag szófantáziával rendelkező írók közül való, változatosságának oka sem stílusa "önálló" láttató erejében rejlik. Sokkal inkább minden helyzetre, nyelvezetre, hangulati indíttatásra vonatkozó tökéletes beleérzőképességében, melyhez páratlan képzeletgazdagság, magasszintű humor társul; innen szokatlan méretű sokoldalúsága, szertelen szellemi kalandjainak gazdagsága. (Legeze Ilona könyvismertetője)

Ha kevés az időd olvasni, de szívesen meghallgatnád, keresd a minden, ami HANGOS PRÓZA topicban!


</TD></TR></TBODY></TABLE></B>

Kezembe került megint egy rém érdekes könyv amit elöször az eredeti németben olvastam,de látom, hogy magyar fordításban is megjelent : Cime "Anonima. Egy nõ Berlinben. Naplójegyzetek 1945. április 20-tól június 22-ig" - A szerzõ aki Berlin megszállása borzalmait mint többször megeröszakolt nõ átélte , ismeretlen akart maradni. Ez a naplõ amikor elöször megjelent az ötvenes évek elején Adenaer Németországában becstelennek lett megbélyegezve és nagyon gyorsan eltünt a könyvpicarõl. Kb .ötven évet kellett várni mig ez az elvetett könyv idöszerüvé vált és a németországi könyvpiacon egy bestseller lett belõle .Sikere részint egy uj irányzattal függ össze ami szabad teret nyujt a német nép háború alatti szenvedéseinek felidézésére.,

Ez a naplõ a legnagyobb öszinteséggel tárja elénk egy nö életakaratát aki kényszerbõl ügyesen taktikázik, hogy a megeröszakolások sorozatát átélje. Intelligenciája és orosz tudása révén sikerül szeretõként egy szovjet tisztet kiválasztania aki öt a barbár nõkre kiéhezett katonáktöl megvédje. Szenvedései dacára örült nagy lélekereje segiti e bozalmas idök átvészelésére

Százezrével lettek a nõk Németországban a háború alatt és után megbecstelenitve; amit ök átéltek sokáig majdnem teljesen feledésbe merült. Ez ismeretlen nõ naplöja felidézi ezeket a rémes emlékeket amikröl nagyon sokáig nem volt szabad beszélni. Ezek a feljegyzések azonkivül felelevenítik az ugynevezett "Trümmerfrau"- ok a "romasszonyok" világát akik a férfiak hiányában örült energiával takaritották el a romokat és teremtettek uj, sokszor rém primitiv de a túlélésre alkalmas lakhelyeket.

Ez a napló tele van nagyon éles megfigyelésekkel amik valöszinuleg sokakat, akik túlélték ezt a rémes idöszakot, nagyon kellemetlenül érintene. E legtõbbnyire elfolytott vagy elhallgatott emlékek felidézése hozzájárl egy borzalmas idöszak "felfedezéséhez" ami mostanában nagy érdeklödést vált ki Németországban

[Szia Erwin,
a könyv amiről irsz, mondhatnánk a mai világ borzalma is, hiszen hány olyan ország van ahol még mindíg háborús viszonylatok uralkodnak. Hány gyermekkorú lányt fiút erőszakolnak meg és sajnos lehetetlen megállítani.
Persze az hogy ismét a piacra került 5O év elteltével ez a politikai hozzáállást is definiálja valamilyen szinten.

Amit hoztam könyveket ajánlásképpen ezeket tegnap hozta a "póstás"

Elsőként a bizonyos Franz Kafka beszélgetésünk jutott eszembe.
Sükösd Mihály írt egy 148 oldalas rövidke elemzést ahogyan ő fogalmaz : a Franz Kafka jelenségről.
Az íróról irnék pár sort inkább, mert ő nem annyira felkapott mint a tolla által megfogalmazott esszé.
Sükösd Mihály 1933 született Budapesten.Állatorvosnak készült /micsoda véletlen - érted ugye mire irom? / de bölcsész lett belőle. Műszaki könyvtárban dolgozott majd pályaműveit 1956 tól publikálta önmaga előtt is.
Pár regény, novella, esszék, prózák és szociográfiai tanulmányokkal gazdagitotta az olvasókat.


Takács Zsuzsa : A búcsúzás részletei cimű verseskönyv pedig egy igazi kincs az olvasó számára. Bármennyire is szomorúságot hagyva maga mögött érzékelteti a halandóval a fájdalom mélységeit.Természetesen versei között az örömérzet is dominál,de ahogyan egybefüggően olvastam a verseket, egymásra épülő toronyvárat képzeltem bele melynek végszava
Utasítások a jelenethez cimű vers

Kint már a csizmák csikorognak,
s te nem hallod őket, búcsúzol.

A nézők torka elszorul.

Mostlépj középre! A szavak
-egynek, aki előtted áll, ne szólj -
a többiek közt hintve el.
Bár látható, elsüllyed a helyszín,
lehet hogy egy falat leeresztenek,
de jelzés csak, nem takar.
Rajta!

És folyatható:
a négyszögben lépni nem szabvad,
s előtted áll, aki már soha.
A viszontlátás kétségbeesése.
De jobb: csak állni csendben,
s a leeresztett kar azt veri: minek?

A kilincs lenyomva,
az ajtó berúgva MOST!

Érdekes gondolatokat hagy maga mögött, úgy gondolom.De javitsatok ki ha nem így lenne. Kíváncsi vagyok mások mit gondolnak e vers olvasása után.

A következő könyvem H.E. Bates regényei egy kötetben.
Jó széllel francia partra
Bíbor sivatag
A jacaranda -fa
Belelapozgattam. Ami elém tárult kiváncsivá tett.

Utolsó előttinek hagytam egy két kötetes antológiát magyar mártír írók életútját, gondolatait egybefogó olvasmányt. E könyv az olvasó elé tárja 1942-44 közötti időszakban elhunyt erkölcsi tiszta, az embertelenség ellen harcoló halál elől nem menekülő irók,költők tudósok által megfogalmazódott - a kor előzménye és a tragédiájához vezető - utat mely egy teljes tiszta képet a e kor szelleméről.


Utolsónak hagytam Jack Londont akinek regényein nőttem fel. Általa vált egyféle valósággá az a kép amit elém vetített tízenévesen.
Elsőként Az északi ödüsszeia-t olvastam tőle aztán rabjává váltam.
Mostanában kezdtem el a könyveit beszerezni, mert a költözésnél pár könyvesdobozunktól megszabadított a fuvarozó.Mindegyik könyv a szívemhez nőtt.

Kriszti

Fájosmancsú, milyen öröm amikor a "póstás" becsönget a könyves csomaggal.
Kérdem, hogy egyáltalán eltujda olvasni az ember mindazt amit megrendelt.

Elsőként a bizonyos Franz Kafka beszélgetésünk jutott eszembe.
Sükösd Mihály írt egy 148 oldalas rövidke elemzést ahogyan ő fogalmaz : a Franz Kafka jelenségrő

Ismered ezt a "rövidkés elemzést"? Ha igen, felkeltette igazán érdeklõdésedet Kafka regényei vagy novellái iránt.

Elöször hallom Takács Zsuzsa nevét. Nehéz ez a költemény ha soha semmit nem olvastál töle.Érdekes ez a szinházi keret ami egy kulönleges szint ad a fájdalomnak.

Utolsó előttinek hagytam egy két kötetes antológiát magyar mártír írók életútját, gondolatait egybefogó olvasmányt.

Érdekes ötlet egy ilyen antolögiát szerkeszteni és kiadni. Gondolom, hogy ezekben a kötetekben Sárközi György és Radnöti Miklós eszméi és versei is szerepelnek Mi a cime ennek az antologiának ´´s mikor jelent meg??Ha Pesten járok megkeresném ezt az antológiát egy könyvkereskedésben.

Fájosmancsú, milyen öröm amikor a "póstás" becsönget a könyves csomaggal.
Kérdem, hogy egyáltalán eltujda olvasni az ember mindazt amit megrendelt.

Persze Erwin, el tudom olvasni, bár jelenleg nincsen sok szabadidőm, de azért egy egy órácskát mindíg tudok rá szánni.Az antológia már más téma, hiszen azt nem úgy olvasom, mint egy regényt, vagy verseskötetet. Időszakosan érzek rá késztetést, hogy igen" és belelapozok.De az ilyen témájú kötetek, életrajzokat rajtam kívül még a 3lányom is érdemben fel tudja használni majd a tanulmányai során. Remélhetőleg a két kisebbik is ráérez majd az olvasás zamatára.

Ismered ezt a "rövidkés elemzést"? Ha igen, felkeltette igazán érdeklõdésedet Kafka regényei vagy novellái iránt.

Nem ismerem ezt az elemzést, azért is rendeltem meg. Hátha igy megszeretteti velem Kafka műveit.

Elöször hallom Takács Zsuzsa nevét. Nehéz ez a költemény ha soha semmit nem olvastál töle.Érdekes ez a szinházi keret ami egy kulönleges szint ad a fájdalomnak.

Azt gondolom, hogy nem éreztet nehézséget ha nem ismerek egy költőt-írót. Sokkal inkább kielégíti kíváncsi természetemet. Persze előfordul, hogy nem mindegyik vers nyeri el a tetszésemet, de pont ez tanít meg arra, hogy nyitott szemmel járjak világban.
A verseim sem tetszenek mindenkinek. Nem is várhatom el. Valaki vagy érzi a sorok között rejlő mondandóját vagy el is felejti a köv.pillanatban a leírtakat.



Érdekes ötlet egy ilyen antolögiát szerkeszteni és kiadni. Gondolom, hogy ezekben a kötetekben Sárközi György és Radnöti Miklós eszméi és versei is szerepelnek Mi a cime ennek az antologiának ´´s mikor jelent meg??Ha Pesten járok megkeresném ezt az antológiát egy könyvkereskedésben.


Benne van a két író akit fentneveztél.
A könyv címe "S két szó között a hallgatás...", megnézem van e még belőle ahonnan én rendelek. Ajándékként? Úgyis nemsokára itt van a május és jössz Bp-re.

Vers az antológoábõl

Fájusmancsú, miközben a Googleban utánananéztem ennek a mártir írok antologiának rábukkantam erre a versre ami egész biztos benne van ebben a gyüjteményben. Lemásolom mert annyira tetszik nekem.E költemény a "Nyugatban" jelent meg 1925ben.

Nagy Zoltán: Hallgatók
III.

Idegen néptörzs foglya vagyok én,
Szigetén itt a búnak, szigetén a kétségbeesésnek,
Fogoly vagyok én!
Kifut a hullám a homokos partra, zuhog a tajték sziklák tövében,
Tenger csak, tenger mindenfelé.

Rab vagyok én,
Hajszolt szolgája nyakas uraknak.
Nevemre összerezzenek már
S mint sebzett fából a mézszinü gyanta,
Buggyan szavukra a szomoruságom.
Boldog az a nap, melyen nem vesznek észre,
Ó boldog az óra, melyen nem jut eszükbe, hogy én is vagyok!

Ne add, Uram,hogy legyek hasonlóvá hozzájuk!
Tápláld az én szivem alázatát bõ harmatokkal,
Õrizd a szomoru lángot szememnek barna olajmécsesében,
Lobogtasd enyhe szelekkel,
Hogy vesse fényét-árnyát erre-arra a változó világon.
Mert az õ tekintetük mint a jéggé fagyott víz,
Az õ gyönyörük nekem utálatosság
S parázsló szivük vágya elszáll elõttem mint a pernye.)
Szólnék hozzájuk, de hol az a szó?
Elrejtõzött az én szivem egy elfelejtett nyelvbe.
Tán még gügyögõ gyermek se voltam, hogy már rabságba estem
(Messzi szigetrõl hozhattak el, kis gyermeket még, szomoru rabnak)
S dajkáló szavait otthagytam az édesanyámnak.

S azokban a szavakban lakik a jóság s csörgedez a szeretet,
Nincs más hajléka az Igazságnak
S két szó között a hallgatás: mint a tó,
Mely tükrözi árnyát a parti füzesnek,
Csendnek tava.

Tünõdöm néha, tán eszembe jut:
Hallom a hangját búgó bogárnak,
Fölfigyeltek a rigó szavára,
Suhog a szél és suhog a hullám,
Meghal a szél és meghal a hullám,
Hiába, hiába, hiába!

Csak olykor este,
Ha fáradt tagjaim borzonganak már lehelletén egy közelítõ szélnek
Szelén az álomnak, mit messze kertek küldtek
(Gyógyitó balzsam lebeg a szárnyán s jóféle illatok és könnyû szender)
Mikor az ébrenlét magas sziklafokáról leszédülve hullok
Lebegve mint pehely az álom tengerébe
S már mossa tagjaim a könnyû hullám
S dong s dudorász kék mélységek zenéje:
Este villan az emlék, mint suhanó sirály,
Kigyúl az emlék, mint a csillag, lehull az emlék mint a csillag
S álomtól puha ajkam révedt mosollyal s lelkendezve sugja:
Titirí, titirí, tiliahu!

* * *

Ha elolvasod a verset egyik strófájában megrtalálod az antológia cimét

Igen,
egy kis változtatással van a vers a könyvben, azt gondolom ebbe az eredetit tették be és a címe sem stimmel. Itt a címe A fogoly

és a kijelölt sor így hangzik:

S álomtól puha ajkam révedt mosollyal sugdos
Nemhalott szavakat, miket meg se értek.

Páva a lépcsőn

Az emlékeke porló kövéből
Kastály áll lelkem udvarán
Ódon tornyok hallgatva állnak,
Kőlépcső visz zárt ajtajának ...
Senki. Csend van. alvó magány...
Lelkemben őszi délután van,
A nap süti a tornyokat.
S az antik lépcsőn mint egy dáma,
Aranyos-zöld ragyogó páva
Megy föl lassan : egy gondolat.

Uj cím

Érdekes, hogy milyen mödon szerkesztették ezt az antológiát. Vajon muszáj volt uj cimet adni ennek a versnek? E 1925ben megjelent költeménybõl ugyanis kitünik, hogy igazán fogolynak érzi magát a szerzõ a ronda Horthy világban.

Csodálatosan szép az utolsõ strófa az elalvás és az álom metafórikus ábrázolásában.