Kortárs irodalom...

jeszenakjanos

Állandó Tag
1801172017440131.jpg


Megy a világ előre. És akkor mi marad hátra a végidők kezdetekor? Például Krasznahorkai László titokzatos-személyes elbeszélései, melyek között akad monológ, rövidtörténet, töprengés, vallomás, visszaemlékezés és előrepillantás; igazi mesterdarab mind. Lenyűgözően tágas Krasznahorkai-mondatokban ismerkedhetünk meg az elbeszéléskötet rejtélyes hősével, aki először beszél, aztán elbeszél, végül pedig elköszön. Ebben a hármas léttagoltságban találkozhatunk a többiekkel, akikről ő beszél. A földet először elhagyó Gagarin, a röpülni képtelen okinavai guvatr, a berlini metró peronján dolgát végző hajléktalan, a tébolyult Nietzsche Torinóban, a beváltott éden ígéretét megfesteni igyekvő Palma Vecchio, a Shanghaiban dolgozó tolmács, aki azt tervezi, hogy egyszer elmegy az Angel-vízeséshez, a Victoria-vízeséshez, vagy legalább a schaffhauseni vízeséshez, a hárshegyi gyerekgyilkos, az egy kézen álló indiai aggastyán. Ami a különböző figurákat és históriákat összeköti: az író szenvedélyes, csillapíthatatlan érdeklődése és figyelme az emberi táj iránt. Hogy „egyszer egy tájban a legmélyebb szépségben és enyészetben valamit megpillanthatunk: valamit, azt, ami ránk vonatkozik." A bölcseleti téteket, egzisztenciális kérdéseket fanyar-felszabadító, önmagával is kíméletlen iróniával ellensúlyozva, Krasznahorkai a távolit hozza közel, az univerzálisban az egyszerit csillantja fel, és ahogy olvassuk az írásokat, kirajzolódik saját létezésünk egyetemes mélysége is: „hisz ott áll az ember egy végtelen, számára felfoghatatlan bonyolultságban, és teljességgel értetlenül áll ott, tanácstalanul és elveszetten, kezében az emlék végtelen egyszerűsége – meg persze mind efölött a melankólia pusztító gyöngédsége, mert azért érzi, miközben ott ez az emlék, hogy a valósága ennek az emléknek a szívtelen, józan, jéghideg messzeségben van."

 
Utoljára módosítva a moderátor által:

jeszenakjanos

Állandó Tag
1801172027460113.jpg


Sorsok és évszázadok
Történelmi novellák
Tamási Izabella, Marcellus Mihály (Szerk.)
Történelmi novellák



Kiadó: Történelmiregény-írók Társasága

Oldalszám: 212 oldal

Megjelenés éve: 2014

"Tavaly, karácsony előtt, egy, a Történelmiregény-írók Társasága által szervezett pódiumbeszélgetésen az első kérdés számomra már csak azért is emlékezetes maradt, mivel igencsak váratlanul ért, és hosszú másodpercekig törtem a fejem, mit is válaszoljak rá, ami eléggé frappáns, de egyben komolyan vehető is. A kérdés pedig valahogy így hangzott: Mit jelent számodra a történelmi regény? Akkor hirtelen az jutott eszembe, hogy erről most vagy órákig tudnék beszélni (ami nem lett volna szerencsés ötlet), vagy egyetlen szót sem tudok kinyögni róla, ám pár mondatban összefoglalni a gondolataimat lehetetlenség. Végül azzal vágtam ki magam (ami talán eredetileg nem is az én ötletem volt, de akkor „életmentőnek” bizonyult), hogy számomra a történelmi regény nem más, mint az emberiség régi álmának, az időutazásnak a megvalósulása. Nos, azt gondolom, hogy ez a megállapítás a történelmi novellákra is igaz, és ennek a gyűjteménynek az olvasása közben az ókortól a legújabb korig tartó, lélegzetelállító utazásban volt részem. (Fábián Janka)
 
Utoljára módosítva a moderátor által:

jeszenakjanos

Állandó Tag
1801172058320125.jpg


„Négy hónapja járok a szemben lévő ház konditermébe, hetente kétszer, személyi edzőm is van, és vasárnaponként futok, délután pedig úszom és szaunázom. Tizenkét kilót fogytam, kezd kockahasam lenni, és buknak rám a nők. Egyik jobb, mint a másik, falják a dumámat, és elélveznek a gyönyörtől, ha feljönnek hozzám és belelapozhatnak készülő regényem éppen aktuális oldalaiba.”
Azért, ez nem egészen így van… Biológia-kémia szakon végeztem az ELTE-n, évekig dolgoztam kutatólaboratóriumokban, majd kikötöttem a felsőoktatásban. Szeretem a munkám, és éppen azért, hogy a napi kihívásoknak megfeleljek, fel kell töltődjek a magam-teremtette kikapcsolódás élményeivel. Nem vagyok író, de szeretek írni. Már középiskolás koromban is… aztán hosszú szünet után újra megmozdult a toll. Két év alatt több mint hatvan novellám született. Az írásaim közül néhány bekerült három antológiába, és négy novellapályázaton nyertem. Boldog vagyok, mert a hobbim által kiteljesedve élek. Alkotni jó.
 
Utoljára módosítva:

jeszenakjanos

Állandó Tag
1801172130210122.jpg


A második világháború végnapjaiban játszódó regény a nyilasok szemszögéből mutatja meg, milyen is az, amikor valaki(k) egy eszme nevében önként, kéjjel öl(nek), nemcsak parancsra. Zoltán Gábor Budapesten született 1960-ban. A városmajori templomban keresztelték. Ahol nem sokkal korábban Kun páter prédikált. A Maros utcában nőtt fel. Ahol a nyilasok tömeggyilkosságokat rendeztek. 2010 után szánta rá magát, hogy lehajoljon az előtte heverő témához. Hogy megismerje a Városmajor múltját. Mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45 telén.
 
Utoljára módosítva:

Domahidi Klára

Állandó Tag
Domahidi Klára: Hócsata


Lehullott az első hó.

Kiabáljunk: halihó!

Örülnek a gyerekek,

a torkuk is bereked.


Süvít a sok hógolyó,

hócsatázni jaj de jó!

Fázik már a tenyerem,

össze is dörzsölgetem.


Hívogat a meleg szoba,

kifulladva érünk haza.

Isszuk a friss meleg tejet,

s körbeölel a szeretet.

DSC00736.JPG
 

Beskid Odett

Állandó Tag
"Örökre emlékezetessé tetted magad, amikor elrohantál tőlem, tudva, hogy teljesen be voltam rád indulva! Én nem viselem el, hogy újra itthagyj ugyanúgy! Nem bírnám ki még egyszer, értsd meg! Ennél többet nem adhatok, negyven évesen jobb vagy ügyesebb sem lehetek már! Ez van! De te megint itt vagy velem, a csúcson! Édesen, gömbölyűn, izgalmasan, mint a megtestesült kísértés!"
 

Csatolások

  • 38253893_839357952936193_5174193195080220672_o.jpg
    38253893_839357952936193_5174193195080220672_o.jpg
    302.7 KB · Olvasás: 16

Révész Marianna

Állandó Tag
Závada Péter - Szinopszis

m_1915776.jpg



Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen!
Oly könnyű volt veled, s velem nehéz.
Múltunk lakik ma minden létigében.
Nem baj, ha nem hiszel. Fő, hogy remélsz.

Platánfa ága csüng a vén ereszre.
Beléd oly görcsösen kapaszkodom.
Felnőtt még nem vagyok, de már gyerek se.
Se bölcsőm nem volt, sem kamaszkorom.

De minden olvadást fagyok követnek:
A polcon Rilke dől egy Proust-kötetnek
- eltűnt időnkben mennyi révület!
És mennyi szép remény zenéje benned!

Hát mondd: ha most ez így veled ma nem megy,
hogy is mehetne bármi nélküled?


(Forrás: Holmi 2010/9.)
AKIT MOST KERESEK
Hogy hideg voltál, mint a krémek.
Ez maradt meg abból a nyárból.
Mondataid árnyékába húzódni,
mintha egy fa tövébe.

Meg a nyomáskülönbség,
amitől a lélegzetből sóhajtás lesz.
A gondok, ahogy üres bádogdobozokként
zörögtek a mellkasodban.

Azt hiszem, összekeverlek az emlékeddel.
Ha hozzád akarok érni,
át kell nyúlnom az időn,
mint egy tükrön.

Akkor voltál az,
akit most keresek.
 

Révész Marianna

Állandó Tag
A SZÉGYEN KÖTŐJELEI
Lassan tényleg elfelejtelek, gondoltam, csak az a szúrós,
égett szag mindenütt: mint mikor besárgult
ajtókról égetik le a festéket.

Fűrészbakokra fektetve hevertünk a földszinten,
két családtörténet között: egy többszörösen
összetett szégyen kötőjelei.

A beengedés résnyire nyitott gesztusa mögött
már régen nem voltak szobák. Mint ahogy jókedv
sincs egy félmosoly mögött.

Zsanérjaikból kifordult mondatok nyikorogtak bennünk:
„Felhőivel, mint egy fejfájás.”
 

Jártó Róza

Állandó Tag
Lassan 11 éve, hogy tollat vettem a kezembe. Dehogyis tollat, hisz én is számítógépen írok. De az első soraim 2008. december 24-én került a gépbe, mint egy emlék, és akkor egy hét választott el az 59. születésnapomtól.
Ez az írás A Töltött Káposzta volt, ami egy gyermekkori emlékem volt. Aztán jöttek az úttörős emlékeim, amit összefogva született meg az első könyvem a Bagoly őrs, vigyázz! 2009-ben és jöttek a többiek. LoveNet Az internetes ismerkedés világa, a Golgoták és kisdedek, az Anya! Nézd egy szép virág, a Sors szimfonietták, a 6. ami a Bagoly őrs, vigyázz 2. bővített kiadása 2019-ben és 2020-ban egy szépirodalmi regényem történelmi háttérrel, Az élet zenéje.
Ha így nézzük, akkor nagy fordulat volt az életemben, mikor 59 évesen, mint magasan képzett pénzügyes, írni kezdtem. Mert onnantól csak írok és pénzzel csak akkor foglalkozom, ha megjön a nyugdíjam, vagy vásárolgatok, vagy épp a megvásárolt könyveim árát könyvelem és teszem letétbe, hogy összejöjjön annyi pénz az eladott könyvek árából, hogy legalább évente egy könyvet meg tudjak jelentetni. Már készül a 2021 évben megjelenő könyv is, ami Az élet zenéje "folytatása" , de inkább folytonossága lesz. Az élet zenéje az 1970-es évektől, a rendszerváltásig tart, amikor az elvtárs megszólítás megszűnt és onnantól az uram és a hölgyem megszólítás lépet a helyébe...
Még egy lényeges lépést tettem 2012-ben. Zeneszerző barátommal és alkotótársammal megalapítottuk a Róza & Julius Kiadót és lettünk dr. Kovács Gyulával üzlettársak.
 

Csatolások

  • Az élet zenéje borító (1).jpg
    Az élet zenéje borító (1).jpg
    149.3 KB · Olvasás: 2
  • Bagoly őrs, vigyázz!.jpg
    Bagoly őrs, vigyázz!.jpg
    928.1 KB · Olvasás: 2
  • LoveNett Az internetes ismerkedés világa.jpg
    LoveNett Az internetes ismerkedés világa.jpg
    35.5 KB · Olvasás: 2
  • Sors szimfoniája borító 3.jpg
    Sors szimfoniája borító 3.jpg
    284.8 KB · Olvasás: 3
  • Golgoták és kisdedek borító 3.png
    Golgoták és kisdedek borító 3.png
    719.4 KB · Olvasás: 3
  • Anya! Nézd egy szép virág.jpg
    Anya! Nézd egy szép virág.jpg
    165.9 KB · Olvasás: 2
  • Bagoly őrs vigyázz.jpg
    Bagoly őrs vigyázz.jpg
    1.1 MB · Olvasás: 1

Jártó Róza

Állandó Tag
Engedjétek meg, hogy egy kicsit reklámozzam a Szlovákiai Magyar Írók Társasága hivatalos kéthavilapját, az Opus-t, melynek korábbi számait a következő linken keresztül érhettek el pdf formátumban: http://szmit.hu/opus-on-line-tar/opus-on-line/
A Facebookon pedig itt tudtok követni minket: https://www.facebook.com/Opus.irodalmi.folyoira

KÖSZÖNÖM! Ezt írtam a Gondolataim Trianonról: ...
... Én is felnőttem és össze is szerelmesedtem egy fiatal vasutassal, akinek az anyukája a Felvidéken látta meg a napvilágot és ott is élt, amikor jött egy nap és ki lettek űzve a Galánta melletti Alsószeliből és a családi házból és ott hallottak először bármit is a benes’-dekrétumról mikor betették őket a vagonba kis motyójukkal és hosszas utaztatás után megállt a vonat Tótkomlóson, hogy onnantól ott kell élniük. A szülők és a 2 leány. Ott esett szerelembe anyósom egy tót fiúval és megszületett a fiú, aki a férjem lett. Mikor eljött az időm, hogy kisbabám szülessem megkerestek a férjem nagyszülei, hogy ha a gyermek leány lenne, lehetne-e Rita, mivel ahonnan őket, mint hithű katolikusokat elűzték, Alsószeliből,a védőszentjük Szent Rita volt.
Tetszett a Rita név, de nem tudtuk hova tenni”, mivel abban az időben még se a névjegyzékben, se a naptárba nem találtuk meg, ezt a nevet, ezért írtunk a Csanád-Szeged megyei püspökségnél Gyulai Endrének. Jött is a válasz, hogy a katolikus naptárba május 22, a Rita név napja. Nekünk már csak drukkolnunk kellett, hogy leány legyen a gyermek...


Így kötődöm a Szlovákiában élő magyarokhoz. hogy Rita lányom felmenői Alsószeliből származnak és a leányom még a nevét is Alsószeli szentjéről Szent Ritáról kapta.

És az OPUS-hoz? Mert író lettem. Ugyan még csak 11 éve írok, tehát kezdőnek számítok, de életem része lett a gondolataim, érzéseim, másokkal való megosztása.
 
Oldal tetejére