Én most nézem a Poldark sorozatot. Sajnos nem olvastam, de az biztos, hogy nagy kedvet kaptam hozzá.
Ha előbb megnézek valamit, később olvasáskor az a gond, hogy nem tudok az arctól, a hangtól elszakadni.
Fordított esetben könnyebb, egy elképzelt arcot tudok helyettesíteni a fejemben a látottal.
Látom többen írtak a könyv után a film csalódás érzéséről.
Természetesen ez sok esetben így van.
Van egy fiatalkori élményem, ami fordítva volt: az Elfújta a szél.
Annyiszor elolvastam, minden képet elképzeltem magamban. És nagyon boldog voltam, mikor egyes jelenetek, ruhák, színek úgy jelentek meg a vásznon, ahogy én azt gondoltam.

Na persze nem az egész film, de sok kép.