Tér-Idő - Állami álomgyár 01 - 02
Szerkesztő: Gellért András
2018. május 24.-25., csütörtök-péntek, 14:34
https://drive.google.com/file/d/1WsWXqBcheXV_SqxZ-gjhxqfpi3_RWQdv/view?usp=sharing
[32,9 M; 96 kbps; 0:47:59]
1. rész - Új mesék születnek
Karády Katalin számára a negyvenes évek végén valójában már nem volt hely a magyar filmgyártásban. Új szelek fújtak, metszően hideg szelek, melyek mindent elsöpörtek. A végzet asszonya szerep nem illett a szocialista erkölcsbe, így a filmbe sem. Mint oly sok minden a szépség is gyanús lett azokban az években. Az embermentő, a Gestapo által megkínzott Karády 1949-ben még elénekelhette a Fogadj el engem című dalt, egy évvel később a Nagycirkuszban egy esztrádműsorban szerepelt, majd 1950-ben a kecskeméti színházban utoljára lépett a közönség elé. Ezt követően emigrált, ausztriai, svájci, brazíliai kitérők után New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott. Karády igazi filmcsillag volt, akinek helyét azonban sietve átvették az új idők sztárjai a sztahanovista munkásnők, valamint az ellenség leleplezésén dolgozó talpig becsületes pártemberek. Megszületett az új magyar film, melynek azonban minden egyes képkockájáért meg kellett küzdeni. Erről a korszakról, valamint a filmesek és a pártkáderek közti életveszélyes csatákról is szól Gervai András Állami álomgyár című könyve, amely izgalmas és rendkívül tanulságos kortörténet.
A műsorban megszólal Gervai András újságíró, valamint archív felvételről Fábri Zoltán és Herskó János.
2. rész - Hercegek és kegyvesztettek stúdiója
A Központi Vezetőség, majd később a Politikai Bizottság tagjai nem érezték magukat szereptévesztésben, mikor királycsinálóként trónra ültették a nekik tetsző hercegeket, filmes főurakat, vagyis azokat a rendezőket, forgatókönyvírókat, akikről úgy vélték, megszolgálják majd a bizalmat. A számításuk azonban nem minden esetben igazolódott be, mert a megfelelőnek hitt káderek időnként ellentmondtak, görbe tükröt mutattak a hatalom birtokosainak. Ekkor jött a forgatókönyvek sorozatos átírása, a letiltás, a filmek elkobzása, a traktoros pályára való átirányítás, rosszabb esetben a börtön és a rejtélyes haláleset. A magyar filmgyártás nem éppen fekete és fehér korszakáról szól Gervai András könyve. Állami álomgyár második rész.
A műsorban megszólal Gervai András újságíró, valamint archív felvételről Herskó János, Fábri Zoltán, Makk Károly és Darvas Iván.
Szerkesztő: Gellért András
2018. május 24.-25., csütörtök-péntek, 14:34
https://drive.google.com/file/d/1WsWXqBcheXV_SqxZ-gjhxqfpi3_RWQdv/view?usp=sharing
[32,9 M; 96 kbps; 0:47:59]
1. rész - Új mesék születnek
Karády Katalin számára a negyvenes évek végén valójában már nem volt hely a magyar filmgyártásban. Új szelek fújtak, metszően hideg szelek, melyek mindent elsöpörtek. A végzet asszonya szerep nem illett a szocialista erkölcsbe, így a filmbe sem. Mint oly sok minden a szépség is gyanús lett azokban az években. Az embermentő, a Gestapo által megkínzott Karády 1949-ben még elénekelhette a Fogadj el engem című dalt, egy évvel később a Nagycirkuszban egy esztrádműsorban szerepelt, majd 1950-ben a kecskeméti színházban utoljára lépett a közönség elé. Ezt követően emigrált, ausztriai, svájci, brazíliai kitérők után New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont nyitott. Karády igazi filmcsillag volt, akinek helyét azonban sietve átvették az új idők sztárjai a sztahanovista munkásnők, valamint az ellenség leleplezésén dolgozó talpig becsületes pártemberek. Megszületett az új magyar film, melynek azonban minden egyes képkockájáért meg kellett küzdeni. Erről a korszakról, valamint a filmesek és a pártkáderek közti életveszélyes csatákról is szól Gervai András Állami álomgyár című könyve, amely izgalmas és rendkívül tanulságos kortörténet.
A műsorban megszólal Gervai András újságíró, valamint archív felvételről Fábri Zoltán és Herskó János.
2. rész - Hercegek és kegyvesztettek stúdiója
A Központi Vezetőség, majd később a Politikai Bizottság tagjai nem érezték magukat szereptévesztésben, mikor királycsinálóként trónra ültették a nekik tetsző hercegeket, filmes főurakat, vagyis azokat a rendezőket, forgatókönyvírókat, akikről úgy vélték, megszolgálják majd a bizalmat. A számításuk azonban nem minden esetben igazolódott be, mert a megfelelőnek hitt káderek időnként ellentmondtak, görbe tükröt mutattak a hatalom birtokosainak. Ekkor jött a forgatókönyvek sorozatos átírása, a letiltás, a filmek elkobzása, a traktoros pályára való átirányítás, rosszabb esetben a börtön és a rejtélyes haláleset. A magyar filmgyártás nem éppen fekete és fehér korszakáról szól Gervai András könyve. Állami álomgyár második rész.
A műsorban megszólal Gervai András újságíró, valamint archív felvételről Herskó János, Fábri Zoltán, Makk Károly és Darvas Iván.
